Galyasági Településszövetség

A Galyaság szívében, a Teresztenyei-fennsík, a Zabanyik-hegy és a Magas-orom erdősült hegyoldalai közé zárt mélyületben található megyénk egyik legkisebb – az egykori Torna vármegyéhez tartozó – települése. Edelénytől észak felé mintegy 35 km-re fekszik. A 27-es számú főútból Szin előtt kiágazó, majd Szinpetri belterületének végén délre tartó mellékúton érhető el. A Galyasághoz való tartozását erősíti meg régi elnevezése is: “Galja Kápolna”, melyet jegyzőjének helynévösszeírása kapcsán ismerünk 1864-ből.

A Ládiak létesítették a falut a Szőlősardóval és Varbóccal szomszédos birtokukon, a már korábban ott álló kápolna mellé. Elnevezése is erre utal. A legkorábbi, Kápolnát említő oklevél – Égerszög határjárása – 1324-ben kelteződött. Ekkor Tekus ispán leszármazottainak birtoka volt.

A Tornai család 1406-os kihalását követően visszakerült királyi kézbe, mint a tornai vár tartozéka. A 15. századtól a Besenyő és a Berencsi Sáfár családé lett, majd a becskeházi Orros családé, aztán János esztergomi érseké és rokonáé, utóbb Szapolyai-birtok. Mint János királytól elkobzott települést 1531-ben Ferdinánd király Horváth Gáspár főkamarásának adományozta, az ő halála után felesége a falut eladta Magóchy Gáspárnak és Tamásnak.

Kápolna a nehéz évtizedek alatt lakosságában megfogyatkozva, alig lakottan érte meg a 18. századot. Az 1715. évi összeírás szerint 2, az 1720. évi szerint már 6 család lakta. Bél Mátyás ekképpen ír róla az 1730-as években: „Annyi bizonyos, hogy határa módfelett szűk. Megtermi azonban a szőlőt, amely nem annyira a szőlőskertek kiterjedése vagy termése, hanem inkább a szép látvány miatt méltó a figyelemre. Magyarok lakják és valamennyien Szirmay István alattvalói.”

A Mária Terézia-kori úrbéri összeíráskor, 1771-ben már a gróf Keglevich család örökös jobbágyaiként említik lakosait. 

A két világháború között még működött református népiskolája és általános továbbképző iskolája. Közigazgatásilag 1950-ig a jósvafői körjegyzőséghez tartozott. 1950 után, egészen 1970-ig a szőlősardói tanács társközsége volt.

Lakossága egyre csak fogyott. Míg végül 1981. május 16-án tartották az utolsó mennyegzőt Tornakápolnán, melyet az MTI munkatársai filmszalagon is megörökítettek. A rendezők fantáziáját úgy tűnik megmozgatta az elnéptelenedő település: így utóbb 2001-ben az MTV készített kisfilmet „... már csak vagy nyolc öreg maradt...” címmel.

1990-ben helyi önkormányzat alakult. Körjegyzőségi székhelye Jósvafőn van. Jelenleg mindössze 15 lakosa van. A 31 lakás 39%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. A gáz- és a közcsatorna-hálózat nem kiépített. Egyetlen kiskereskedelmi üzlet található a településen. A távbeszélő vonalak száma 11.

Előző fatemplomát 1797-ben bontották le. A ma is álló késő barokk stílusú református temploma 1801 és 1802 között épült föl. Kazettás famennyezete medalionos díszítésű, karzata és szószéke az építéssel egyidős. A templom mögött fekvő temetőben még mindig rátalálhatunk a Galyaságot egykor jellemző faragott fejfákra.